Mit jelent az, hogy cold drawn seamless?

Két külön dolgot mond.

Seamless

Varrat nélküli cső.

A cső nem egy sík acéllemezből van feltekerve és hosszában összehegesztve.

Cold drawn

A csövet hidegalakításos húzási műveletekkel érik el a kívánt:

• méretre;

• falvastagságra;

• pontosságra.

Sok prémium kerékpárcső:

cold-drawn seamless tubing, vagyis hidegen húzott, varrat nélküli cső.

A hegesztett cső automatikusan rosszabb?

Nem.

Acélcső készíthető úgy is, hogy egy sík acélszalagot:

1. csővé alakítanak;

2. hosszában összehegesztenek;

3. majd további húzási és megmunkálási műveletekkel pontos méretre alakítanak.

Jó minőségű hegesztett és húzott csőből is készülhet megfelelő kerékpárváz.

A varrat nélküli technológia azonban prémium csőszetteknél különösen gyakori.

A húzott cső ugyanaz, mint a butted cső?

Nem.

Ez az egyik leggyakoribb félreértés.

A húzás egy gyártási eljárás.

A butting pedig azt írja le, hogyan változik a cső falvastagsága a hossza mentén.

Lehet egy cső:

• húzott és straight gauge;

• húzott és double butted;

• húzott és triple butted.

Tehát a két fogalom egymástól külön kezelendő.

Mi az a straight gauge acélcső?

A straight gauge vagy plain gauge cső falvastagsága lényegében azonos a teljes hosszában.

Például:

0,9 mm

a cső egyik végétől a másikig.

Ez egyszerű és robusztus konstrukció.

Előnye:

• egyszerű gyártás;

• alacsonyabb ár;

• sok anyagtartalék;

• jó horpadásállóság.

Hátránya:

ott is van plusz anyag, ahol a terhelés miatt valójában nincs rá szükség.

Ez felesleges tömeg.

Mi az a butted acélcső?

A butted cső falvastagsága változik a hossza mentén.

Kívülről sok esetben ugyanúgy néz ki:

a külső átmérő szinte végig azonos.

A különbség belül van.

A cső:

• egyes részein vastagabb;

• máshol vékonyabb.

Ezzel pontosabban oda lehet helyezni az anyagot, ahol szükség van rá.

Miért vastagabbak a csővégek?

A fő vázcsöveket általában a végeik közelében kapcsolják össze.

Például:

• felsőcső → fejcső;

• felsőcső → nyeregvázcső;

• alsócső → fejcső;

• alsócső → középcsapágyház.

Ezeknél a csomópontoknál:

• nagyobb helyi feszültségek jelenhetnek meg;

• hegesztési hő kerül a csőbe;

• geometriai átmenet alakul ki.

Ezért gyakran több anyagra van szükség.

A cső középső részén ugyanakkor nincs szükség ugyanarra a falvastagságra.

Double butted – mit jelent pontosan?

A double butted csőben általában két különböző falvastagságot alkalmaznak.

Tipikus felépítés:

vastagabb vég → átmenet → vékony közép → átmenet → vastagabb vég

Például:

0,8 / 0,5 / 0,8 mm

Ez azt jelenti, hogy:

• egyik vég: 0,8 mm;

• középrész: 0,5 mm;

• másik vég: 0,8 mm.

Bár fizikailag három szakaszt látunk, két különböző falvastagságról beszélünk.

Innen a „double” elnevezés.

Akkor mi az a triple butted cső?

A triple butted csőben három különböző falvastagság alkalmazható.

Például:

0,9 / 0,5 / 0,7 mm

Ebben az esetben:

• egyik vég 0,9 mm;

• középrész 0,5 mm;

• másik vég 0,7 mm.

Ez azért lehet hasznos, mert a két csővég terhelése nem feltétlenül azonos.

Miért lenne eltérő vastagságú a két csővég?

Vegyük például az alsócsövet.

A:

fejcső felőli vég

és a:

középcsapágy felőli vég

nem pontosan ugyanolyan:

• terhelést;

• csomópontot;

• hegesztési környezetet

kap.

Ezért nincs mérnöki oka annak, hogy feltétlenül azonos falvastagságot használjunk mindkét végén.

A triple butting lehetőséget ad arra, hogy a cső mindkét végét külön optimalizálják.

A triple butted azt jelenti, hogy háromszor húzták a csövet?

Nem.

Ez egy gyakori félreértés.

A „double” és „triple” ebben az összefüggésben nem a gyártási műveletek számát jelenti.

Nem:

kétszer húzott = double butted
háromszor húzott = triple butted.

A butting a falvastagsági profilra utal.

A cső gyártása során ennél jóval több alakítási és húzási művelet történhet.

Magyarul helyes a „kétszer húzott” kifejezés?

Kerékpáros kereskedelmi szövegekben régóta használják a:

kétszer húzott

és:

háromszor húzott

megnevezést.

A probléma, hogy műszakilag félreérthető.

Azt sugallhatja, hogy:

• kétszer;

• vagy háromszor

húzták át a csövet valamilyen szerszámon.

Valójában sokkal pontosabb így fogalmazni:

double butted = két falvastagságú / mindkét végén megerősített, változó falvastagságú cső

triple butted = három különböző falvastagságú, optimalizált cső

A „kétszer húzott” keresőkifejezést természetesen SEO miatt továbbra is érdemes használni.

De a cikkben érdemes elmagyarázni, hogy technikailag mit jelent.

Mi az a butted szakasz?

A cső vastagabb része.

A butted profilnál fontos nemcsak a falvastagság, hanem a butt hossza is.

Például két cső lehet egyaránt:

0,8 / 0,5 / 0,8 mm

de az egyiknél a vastag vég:

60 mm,

a másiknál:

120 mm

hosszú.

Ez már jelentős különbséget okozhat:

• tömegben;

• rugalmasságban;

• hegeszthetőségben;

• terheléseloszlásban.

Tehát két azonos falvastagságú butted cső sem feltétlenül egyforma?

Pontosan.

Tegyük fel, hogy két cső specifikációja:

0,8 / 0,5 / 0,8 mm.

Az egyik azonban:

• rövid butted végeket;

• hosszú vékony középrészt

használ.

A másik:

• hosszú vastag végeket;

• rövidebb vékony középrészt.

Papíron mindkettő:

0,8 / 0,5 / 0,8

de:

• tömegük;

• karakterük;

• terhelési viselkedésük

nem teljesen azonos.

Ezért fontos a location-specific butting

A prémium csőgyártás egyik következő lépcsője, amikor nem egyszerűen azt mondják:

triple butted.

Hanem azt is meghatározzák, hogy:

• hol kezdődik az átmenet;

• milyen hosszú;

• melyik vég mennyire vastag;

• mekkora a vékony középszakasz.

Ez az úgynevezett:

location-specific butting.

A Ritchey saját Logic csöveinél például kifejezetten ezt a megközelítést alkalmazza.

Miért számít ennyire a butted szakasz hossza?

Mert ha feleslegesen túl hosszú a vastag rész:

• nő a tömeg;

• változhat a cső rugalmassága.

Ha viszont túl rövid:

• kedvezőtlen lehet a hegesztési zóna;

• túl vékony szakasz kerülhet nagy terhelés közelébe.

A jó butting tehát nem egyszerű súlycsökkentés.

Terheléselosztási feladat.

Hogyan készül a butted cső?

Többféle technológia létezik.

Az egyik klasszikus megoldás a mandrel butting.

A mandrel egy pontosan kialakított belső szerszám.

A csövet:

• egy külső szerszámon;

• és a belső mandrelen

keresztül alakítják.

A külső szerszám meghatározhatja a külső átmérőt.

A mandrel pedig a belső átmérőt és ezáltal a falvastagsági profilt.

Mi történik mandrel butting során?

Nagyon leegyszerűsítve:

1. a cső belsejébe megfelelő profilú mandrel kerül;

2. a csövet szerszámon keresztül alakítják;

3. a cső belső átmérője különböző szakaszokon eltérően alakul;

4. így különböző falvastagságú területek jönnek létre;

5. további műveletekkel a csövet végleges méretre alakítják.

A valós ipari folyamat természetesen ennél jóval összetettebb.

A lényeg:

kívül közel azonos átmérő – belül változó falvastagság.

Hogyan néz ki belül egy butted cső?

Nem éles „lépcső” választja el a:

0,8 mm-es

és:

0,5 mm-es

részt.

A két falvastagság között fokozatos átmenet, taper található.

Ez fontos a feszültségeloszlás miatt.

Egy hirtelen belső lépcső maga is kedvezőtlen feszültségkoncentrációt okozhatna.

Mi az a taper?

A taper a két különböző falvastagság közötti átmeneti szakasz.

Például:

0,8 mm → fokozatos átmenet → 0,5 mm

Nem azonnali falvastagság-váltás történik.

A taper:

• simább terhelésátadást;

• jobb feszültségeloszlást

tesz lehetővé.

Ennek hossza szintén része a cső tervezésének.

Mennyi lehet egy prémium acélcső falvastagsága?

Meglepően kevés.

Modern kerékpárcsöveknél találkozhatunk például:

• 0,9 mm;

• 0,8 mm;

• 0,7 mm;

• 0,6 mm;

• 0,5 mm;

• 0,4 mm

nagyságrendű falvastagságokkal.

Egyes különleges prémium csöveknél ennél is kisebb érték előfordulhat.

A Columbus jelenlegi XCr csövei között például található:

0,6 / 0,4 / 0,6 mm

falvastagságú főcső.

Ez jól mutatja, milyen precíz gyártásról beszélünk.

0,4 mm acél nem túl vékony?

Nagyon vékony.

Ezért nem használható akárhol és akármilyen konstrukcióban.

Az ilyen cső:

• megfelelő nagy szilárdságú alapanyagot;

• precíz gyártást;

• megfelelő csőátmérőt;

• gondos hegesztést vagy forrasztást;

• jó váztervezést

igényel.

És itt már a horpadásállóság is fontos gyakorlati szempont.

A legvékonyabb cső nem automatikusan a legjobb cső.

Miért nem készítünk mindent 0,4 mm-es falból?

Mert egy kerékpárnak nem laboratóriumi szakítógépben kell léteznie.

A valóságban:

• eldől;

• kő csapódik hozzá;

• csomag kerül rá;

• befogják szerelőállványba;

• hozzáütik valamihez;

• sok évig használják.

Egy extrém vékony falú cső lehet könnyű és megfelelően erős a tervezett menetirányú terhelésekre, miközben érzékenyebb:

• horpadásra;

• helyi ütésre;

• rossz befogásra.

Ezért mindig kompromisszum van:

tömeg vs szilárdság vs sérüléstűrés.

Mennyi súlyt lehet megspórolni butted csövekkel?

Nincs univerzális szám.

Attól függ:

• milyen hosszú a cső;

• mekkora az átmérője;

• mennyivel vékonyabb a középrésze;

• milyen hosszúak a butted zónák;

• hány csövön alkalmazzák.

A lényeg azonban könnyen érthető.

Ha például egy 600 mm hosszú cső nagy részén:

0,9 mm helyett 0,6 mm

falvastagságot használhatunk,

jelentős acélmennyiséget távolítottunk el.

A teljes vázon ez már több száz gramm különbséget is jelenthet a konstrukciótól függően.

Miért számít néhány száz gramm?

Nem minden felhasználásnál egyformán.

Egy:

• országúti;

• gyors gravel;

• XC

kerékpárnál értékes lehet.

Egy:

• expedíciós túrakerékpár;

• cargo;

• nagyon nagy rendszertömegre készített adventure bringa

esetében lehet, hogy sokkal fontosabb:

• horpadásállóság;

• terhelhetőség;

• hosszú élettartam.

Ezért nincs olyan szabály, hogy minden jó acélváznak extrém vékony falúnak kell lennie.

Könnyebb = jobb?

Nem.

Ez az egyik legfontosabb tanulság.

Egy 1500 grammos acélváz nem automatikusan jobb egy 1900 grammosnál.

A nehezebb váz készülhet:

• nagyobb terhelésre;

• terepre;

• bikepackingre;

• nagyobb testsúlyhoz;

• szélesebb biztonsági tartalékkal.

A jó váz:

a céljához megfelelő tömegű.

A triple butted váz könnyebb a double butted váznál?

Lehet, de nem szükségszerűen.

A triple butting finomabb anyagelosztást tesz lehetővé.

Ez segíthet:

• súlyt csökkenteni;

• a terheléshez pontosabban igazítani a csövet.

De egy triple-butted cső lehet például:

0,9 / 0,7 / 0,8 mm

miközben egy könnyebb double-butted cső:

0,7 / 0,4 / 0,7 mm.

Ebben az esetben a double-butted cső akár könnyebb is lehet.

A „triple” tehát önmagában nem súlyadat.

A triple butted váz erősebb?

Szintén nem feltétlenül.

A szilárdságot meghatározza:

• acélötvözet;

• hőkezelés;

• falvastagság;

• csőátmérő;

• csomópont;

• hegesztés;

• terhelés.

A triple butting egyszerűen több szabadságot ad az anyag elhelyezésében.

Triple butted = prémium?

Gyakran prémium vázaknál találkozunk vele.

Ennek oka, hogy:

• bonyolultabb gyártás;

• pontosabb csőtervezés;

• több optimalizálási lehetőség

kapcsolódhat hozzá.

De a „triple butted” felirat önmagában továbbra sem minőségi garancia.

Egy kiváló:

double-butted Reynolds

csőből készült váz lehet jobb, mint egy ismeretlen eredetű, rosszul tervezett triple-butted konstrukció.

Double butted = belépő kategória?

Egyáltalán nem.

Rengeteg:

• prémium;

• kézzel épített;

• verseny;

• túra

acélváz készült és készül kiváló double-butted csövekből.

A double butting rendkívül hatékony megoldás.

Nem szükséges minden csövet három falvastagságúra készíteni csak azért, hogy jó legyen.

Miért lehet az egyik vég vastagabb a másiknál?

Ez a triple butting egyik legérdekesebb része.

Például az alsócső:

fejcsőnél

nagy fékezési és kormányzási terhelést kap;

középcsapágynál

pedálozási és hajtási terhelés jelenik meg.

A két csomópont:

• geometriája;

• hegesztése;

• terhelési iránya

eltér.

Ezért a csőtervező különböző falvastagságot választhat.

Miért fontos a hegesztésnél a vastagabb fal?

TIG-hegesztés során jelentős hő jut a csőbe.

Nagyon vékony falnál:

• nehezebb kontrollálni az olvadékot;

• könnyebb kiégetni a csövet;

• kedvezőtlenebb lehet a hőhatás.

A vastagabb csővég nagyobb technológiai tartalékot biztosít.

Ezért sok butted csőnél a hegesztési zónák vastagabbak.

Mi történik, ha túl sokat levágnak a butted cső végéből?

Ez egy nagyon érdekes vázépítői probléma.

A butted csövet méretre kell vágni.

Ha túl sok anyagot vágunk le a vastagabb végből, előfordulhat, hogy:

a hegesztési csomópont már a vékonyabb szakaszra kerül.

Ez kedvezőtlen lehet.

Ezért a vázépítőnek pontosan tudnia kell:

• hol kezdődik a butt;

• milyen hosszú;

• mennyit vághat le;

• hol lesz a hegesztés.

A prémium csőszett nem egyszerűen egy darab cső, amit tetszőlegesen rövidre vágunk.

Ez hogyan befolyásolja a vázméretet?

Nagyon is.

Ugyanaz a cső nem feltétlenül optimális:

• 48 cm-es;

• és 62 cm-es

vázhoz.

Kis váznál sokat kellhet levágni.

Nagy váznál hosszú lesz a szabad csőszakasz.

Ezért a jó váztervezéshez fontos:

• megfelelő csőhossz;

• megfelelő butt-hossz;

• méretspecifikus csőválasztás.

Mi az a size-specific butting?

Azt jelenti, hogy a gyártó nem feltétlenül ugyanazt a csőprofilt használja minden vázméretnél.

Például:

kisebb méret

vékonyabb vagy kisebb átmérőjű cső;

nagyobb méret

nagyobb átmérő vagy vastagabb fal.

Ennek célja, hogy:

a különböző méretű bringások hasonló karakterű vázat kapjanak.

Mi történne, ha minden mérethez ugyanazt a csövet használnánk?

Egy rövid, kis váz ugyanazzal a csővel relatíve merevebb lehet.

Egy nagy váz:

• hosszabb felsőcsővel;

• hosszabb alsócsővel

nagyobb alakváltozást mutathat.

Ezért az igazán kifinomult acélváz-tervezésnél a vázméret is része a csőválasztásnak.

A Ritchey mit csinál másképp?

A Ritchey saját WCS Logic csöveit használja több modern acélvázán.

A gyártó szerint ezek:

• saját fejlesztésű;

• triple-butted;

• location-specific profilú;

• TIG-hegesztéshez optimalizált

acélcsövek.

Vagyis nem egyszerűen:

„triple butted CroMo”.

A butted profil helyét és hosszát is az adott váz és csomópont követelményeihez igazítják.

Miért optimalizálják külön TIG-hegesztéshez?

Mert TIG-váznál nincs külön lug, amely plusz anyagot adna a csomópont körül.

A szükséges anyagtöbbletet magában a csőben kell kialakítani.

Ezért a butting:

• helye;

• falvastagsága;

• hossza

közvetlenül összefügg a hegesztési konstrukcióval.

Miért lehet rövidebb butt jobb TIG-hegesztésnél?

Ha a vastag rész pontosan addig tart, ameddig a hegesztési és helyi terhelések miatt szükséges, utána hamarabb kezdődhet a vékonyabb középszakasz.

Ez:

• csökkenti a tömeget;

• hosszabb vékony csőszakaszt hagy.

De csak akkor előny, ha megfelelően van méretezve.

A túl rövid butt ugyanúgy rossz lehet.

Columbusnál is létezik triple butted cső?

Igen.

A Columbus jelenlegi kínálatában egyaránt találunk:

• double butted;

• triple butted;

• single butted;

• straight

csöveket.

Ráadásul a specifikációk nagyon jól mutatják, hogy a butting nem egyszerű marketingfogalom.

Megadják:

• külső átmérőt;

• teljes hosszt;

• falvastagságokat;

• butt-hosszakat;

• csőformát.

Ez az a részletesség, amelyből valóban megérthetjük egy cső konstrukcióját.

Reynolds double butted cső hogyan néz ki?

A Reynolds saját példája szerint egy tipikus double-butted cső lehet például:

0,8 / 0,5 / 0,8 mm.

Vagyis:

• egyik vég 0,8 mm;

• középrész 0,5 mm;

• másik vég 0,8 mm.

A vastag és vékony szakasz között taper található.

Ez a klasszikus double-butted főcső.

Reynolds triple butted cső hogyan néz ki?

A Reynolds saját magyarázatában például:

0,9 / 0,5 / 0,7 mm

profil szerepel.

Vagyis valóban három különböző falvastagságot kapunk.

Ez jól megmutatja, hogy a triple butting fő előnye:

a két csővég egymástól függetlenebb optimalizálása.

A nyeregvázcsőnél miért lehet más a butting?

A nyeregvázcső különleges.

Alul:

• középcsapágyházhoz kapcsolódik;

• jelentős terhelést kap.

Felül:

• nyeregcső kerül bele;

• nyeregvázcső-bilincs dolgozik rajta;

• bizonyos esetben felsőcső és támvillák csatlakoznak hozzá.

Ezért a két vég igénye eltér.

TIG-hegesztett vázaknál különösen fontos lehet a megfelelő felső falvastagság.

Mi az a bulge-butted nyeregvázcső?

Egy speciális megoldás.

A cső bizonyos végén:

• vastagabb fal;

• illetve eltérő belső vagy külső kialakítás

használható annak érdekében, hogy a hegesztéshez és a nyeregcső befogásához megfelelő anyag álljon rendelkezésre.

Ez jól mutatja, hogy a butting sokkal több lehet egy egyszerű:

„vastag-vékony-vastag”

képletnél.

A támvillák és láncvillák is lehetnek buttedek?

Igen.

Nemcsak a:

• felsőcső;

• alsócső;

• nyeregvázcső

kaphat változó falvastagságot.

A:

• láncvilla;

• támvilla;

• villaág

is lehet:

• straight;

• single butted;

• double butted;

• formázott.

Ezeknél azonban az alakítás és a csőforma legalább olyan fontos.

Mi az az ovalizálás?

A kör keresztmetszetű cső egyes területeken:

oválisabb formára

alakítható.

Ezzel a merevséget irányfüggően lehet változtatni.

Például a középcsapágy környékén a cső:

• szélesebb lehet oldalirányban;

• laposabb másik irányban.

Ez megint azt mutatja, hogy a jó acélváz jóval több annál, mint:

„4130 triple butted”.

Lehet egyszerre butted és formázott a cső?

Igen.

Egy modern cső lehet egyszerre:

• változó falvastagságú;

• ovalizált;

• hajlított;

• eltérő keresztmetszetű.

Ez a prémium acél váztervezés egyik érdekes területe.

Mit jelent az oversize tubing?

A hagyományos acélvázaknál sokáig viszonylag kis átmérőjű csövek voltak jellemzők.

Modern vázaknál nagyobb:

oversize

csövek is használhatók.

A nagyobb átmérő jelentősen növelheti a cső hajlítási és torziós merevségét.

Ezért lehet:

• vékonyabb fal;

• nagyobb átmérő

kombinációjával könnyű és megfelelően merev vázat készíteni.

Nagyobb átmérő vagy vastagabb fal?

Mindkettő növelheti a cső merevségét és szerkezeti tartalékát, de nem ugyanúgy.

A csőátmérő növelése különösen hatékony lehet a hajlítási merevség növelésében.

Ezért a modern vázépítő sokszor inkább:

nagyobb átmérő + vékonyabb fal

kombinációt választ,

mint:

kis átmérő + nagyon vastag fal.

Hogyan befolyásolja a butting a komfortot?

Közvetetten.

A vékonyabb középszakasz bizonyos esetekben nagyobb csőalakváltozást engedhet.

Ez hozzájárulhat a váz karakteréhez.

De ebből sem szabad azt a következtetést levonni:

triple butted = kényelmesebb.

Egy nagy átmérőjű triple-butted cső lehet rendkívül merev.

Egy kisebb átmérőjű double-butted cső pedig rugalmasabb.

A teljes konstrukció számít.

Érezhető a double és triple butted közötti különbség?

Nem lehet általánosan kijelenteni.

Ha ugyanazon váz:

• azonos geometria;

• azonos átmérők;

• hasonló csövek

mellett kap egy kifinomultabb butting profilt, lehet különbség:

• tömegben;

• rugalmasságban.

A gyakorlatban azonban két külön kerékpár összehasonlításakor rengeteg más változó is jelen van.

Ezért nem érdemes azt állítani:

„érzem, hogy ez triple butted.”

Sokkal valószínűbb, hogy a teljes váz karakterét érzed.

A gumi többet számít a komfortban?

Gravelnél szinte biztosan nagyon sokat.

Egy:

45 mm-es gravel gumi

megfelelő guminyomással millimétereket képes deformálódni.

Ezzel szemben a főváz vertikális mozgása jóval kisebb.

Ezért gravelnél a komfortot jelentősen meghatározza:

• gumiszélesség;

• guminyomás;

• karkasz;

• tubeless vagy belső;

• nyeregcső;

• villa.

A butting inkább a váz teljes:

• tömegének;

• merevségének;

• szerkezeti karakterének

optimalizálásáról szól.

Bikepackinghez triple butted vagy double butted?

Egyik sem automatikusan jobb.

Bikepackinghez fontosabb:

• maximális rendszertömeg;

• csőméretezés;

• kerékszett;

• rögzítési pontok;

• villa;

• gumiférőhely.

Egy vastagabb falú double-butted csőből készült váz akár megfelelőbb is lehet nagy terhelésre, mint egy extrém könnyű triple-butted versenyváz.

Nagy testsúlyhoz triple butted jó?

Lehet.

A triple butting nem azt jelenti, hogy a cső mindenhol vékony.

Sőt.

A tervező éppen arra használhatja, hogy:

• kritikus területen vastagabb;

• kevésbé terhelt helyen vékonyabb

falat alkalmazzon.

A bringás testsúlyához inkább:

• csőátmérő;

• falvastagság;

• vázméret;

• teljes konstrukció

alapján választunk.

Gravel vázhoz double vagy triple butted?

Mindkettőből készülhet kiváló gravel.

Double butted

jó választás lehet:

• tartós;

• jó ár/értékű;

• közepes tömegű

vázhoz.

Triple butted

érdekes lehet:

• prémium;

• könnyebb;

• finomabban hangolt

vázaknál.

De a specifikáció többi része fontosabb, mint a puszta megnevezés.

Országútira számít többet a butting?

A súlyérzékenyebb kategóriákban jobban előtérbe kerülhet.

Egy klasszikus prémium acél országútinál a:

• nagyon vékony falú csövek;

• rövid butted zónák;

• kis tömeg

fontos tervezési cél lehet.

Itt néhány száz gramm különbség nagyobb jelentőséget kap, mint egy teljesen felszerelt túrakerékpárnál.

MTB-nél miért lehet más a falvastagság?

Mert a terhelés más.

Egy hardtail MTB váz:

• ugrások;

• kövek;

• oldalirányú terhelés;

• nagyobb gumik;

• erősebb fékezés

hatásának lehet kitéve.

Ezért a csőfalak:

• vastagabbak;

• az átmérők nagyobbak;

• a butted szakaszok eltérők

lehetnek egy országúti vázhoz képest.

Ugyanaz a csőszett nem optimális minden kerékpártípushoz.

Horpadás szempontjából számít a butting?

Igen.

A vékonyabb csőközép érzékenyebb lehet a helyi ütésre vagy összenyomásra.

Ezért prémium, ultrakönnyű acélváznál különösen fontos:

• megfelelő szállítás;

• helyes szerelőállvány-használat;

• fizikai védelem.

A nagy szilárdság nem feltétlenül jelent nagy horpadásállóságot.

A horpadás nagyrészt a:

• cső geometriájától;

• falvastagságától

függ.

Erősebb acélból vékonyabb fal – ez mindig előny?

Nem.

Az erősebb anyag valóban lehetővé teheti a falvastagság csökkentését.

De egy pont után más problémák válnak meghatározóvá:

• horpadás;

• stabilitás;

• gyártás;

• hegeszthetőség;

• helyi sérülések.

Ezért a prémium csőtervezés nem egyszerű verseny arra, hogy ki tudja a legkisebb milliméterértéket ráírni a katalógusra.

A butted cső tartósabb?

Megfelelően tervezve igen hosszú életű lehet.

A vastagabb végek pont a:

• hegesztési;

• nagy terhelésű

zónákban biztosítanak több anyagot.

A középrész pedig ott vékonyodik, ahol kevesebb szükséges.

Ez sokkal kifinomultabb konstrukció lehet, mint egyszerűen mindenhol vastag csövet használni.

De a tartósság továbbra is függ:

• alapanyagtól;

• hegesztéstől;

• geometriától;

• használattól.

Miért drágább a triple butted cső?

Több oka lehet.

Például:

• bonyolultabb gyártás;

• több gyártási lépés;

• szigorúbb tolerancia;

• pontosabb szerszám;

• kisebb darabszám;

• prémium alapanyag.

Emellett sok triple-butted cső eleve prémium csőcsalád része.

Ezért a végső váz ára is magasabb lehet.

Megéri a triple butted felára?

Attól függ.

Ha a cél:

• könnyű prémium acélváz;

• finom csőoptimalizálás;

• sportos építés;

lehet értelme.

Ha:

• túragép;

• bikepacking;

• mindennapi használat

a cél, egy jó double-butted váz sokszor minden szükséges tulajdonságot megad.

A pénzt pedig lehet, hogy többet ér:

• jobb kerékszettbe;

• megfelelő gumiba;

• fittingbe

fektetni.

Használt bringán honnan tudom, hogy double vagy triple butted?

Kívülről általában nem látod.

Segíthet:

• gyártói specifikáció;

• vázmatrica;

• csőszett matrica;

• korabeli katalógus;

• gyártói dokumentáció.

Például egy:

Reynolds

vagy:

Columbus

matrica sok információt adhat.

De még ekkor is érdemes ellenőrizni az adott évjárat pontos csőszettjét.

Kopogtatással meg lehet mondani?

Nem megbízhatóan.

A hang függ:

• falvastagságtól;

• csőátmérőtől;

• hossztól;

• festéstől;

• csatlakozó alkatrészektől.

Lehet érezni vagy hallani különbséget nagyon eltérő csöveknél, de ebből nem fogod biztosan megállapítani:

double vagy triple butted.

Lemérhető?

Elméletileg műszaki módszerekkel igen.

Például megfelelő:

• ultrahangos falvastagságmérővel

a cső különböző pontjain vizsgálható a falvastagság.

De normál kerékpárvásárlásnál ennek nincs sok értelme.

Sokkal egyszerűbb megbízható gyártói dokumentációt használni.

Mire figyeljek acélváz specifikációjánál?

Ha ezt látod:

4130 CroMo, double butted

az már több információ, mint egyszerűen:

steel frame.

Ha ezt látod:

heat-treated, triple-butted proprietary tubing

még több adatunk van.

De továbbra is nézd meg:

• váz tömegét;

• csőátmérőt;

• geometriát;

• korrózióvédelmet;

• hegesztést;

• terhelhetőséget;

• felhasználást.

Melyik jobb: Reynolds double butted vagy ismeretlen triple butted?

Nem lehet kizárólag a két kifejezésből eldönteni.

Mi inkább választanánk:

ismert gyártótól, megfelelő dokumentációval rendelkező, jól megtervezett double-butted csövet

mint pusztán azért egy másikat, mert ráírták:

triple butted.

A csőtechnológia nem pontverseny.

Double butted vagy triple butted – melyiket válasszam?

Ha komplett kerékpárt vásárolsz, valójában nem ezt tennénk az első kérdéssé.

Előbb néznénk:

1. megfelelő vázméret;

2. geometria;

3. tervezett használat;

4. gumiférőhely;

5. terhelhetőség;

6. váz tömege;

7. csőanyag;

8. korrózióvédelem.

És csak ezután:

double vagy triple butted.

Ha egyedi acélváz készül, már sokkal fontosabb

Egyedi vázépítésnél viszont a butting nagyon érdekes eszköz.

A vázépítő választhat:

• csőanyagot;

• külső átmérőt;

• falvastagságot;

• butt-hosszakat;

• csőformát.

És mindezt igazíthatja:

• testsúlyodhoz;

• teljesítményedhez;

• vázmérethez;

• felhasználáshoz.

Itt válik igazán értékessé a technológia.

Egy 60 kg-os és egy 110 kg-os bringás ugyanazt a csövet kapja?

Tömegtermelt váznál előfordulhat.

Egyedi építésnél viszont nem feltétlenül ez lenne az optimális.

A 110 kg-os, nagy teljesítményű bringásnak lehet szüksége:

• nagyobb alsócsőre;

• más falvastagságra;

• hosszabb butted zónára.

A 60 kg-os bringás számára ugyanez a váz túl merev és feleslegesen nehéz lehet.

Ez az egyedi acélváz egyik legnagyobb lehetősége.

Mennyi számít valójában a butting?

Sokat – de nem önmagában.

A butting lehetővé teszi, hogy:

• súlyt csökkentsünk;

• anyagot helyezzünk kritikus pontokra;

• módosítsuk a cső karakterét;

• pontosabban tervezzük a vázat.

De nem képes megmenteni:

• rossz geometriát;

• rossz hegesztést;

• rossz méretezést;

• gyenge alapanyagot;

• rossz terhelési konstrukciót.

Ezért a butting egy eszköz a váztervező kezében, nem önálló minőségi osztály.

Steel is real – de a falvastagságban rejlik az egyik titka

Kívülről egy klasszikus acélcső meglehetősen egyszerűnek tűnik.

Egy kör alakú cső.

De belül egy prémium kerékpárcső akár:

• több falvastagságot;

• különböző butt-hosszakat;

• fokozatos tapereket;

• méretspecifikus kialakítást

rejthet.

Ez az egyik oka annak, hogy két látszólag hasonló acélváz között jelentős különbség lehet:

• tömegben;

• karakterben;

• árban.

A double vagy triple butted jelölés tehát valóban jelent valamit.

Csak nem azt, hogy:

„a triple háromszor olyan jó.”

Hanem azt, hogy a váztervezőnek finomabb eszköz áll rendelkezésére az anyag megfelelő elosztásához.

És végül nem az számít, hány „butt” szerepel a katalógusban.

Hanem az, hogy:

a megfelelő mennyiségű acél a megfelelő helyen van-e.